Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bélatelep története

2008.01.07

 

Bélatelep


Somogy megye északnyugati részén, a Balaton déli partján található Bélatelep. A nyaralóhelyen áthalad a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal, a főváros irányából a 7-es főút, és a települést elkerülve az M7-es autópálya, mely az Adriára utazók legfontosabb útvonala. A parti sávban kerékpárutat építettek ki, a Balaton körül.


A víziközlekedésnek van a legrégibb múltja, a XVI. századtól már összeköttetése volt az akkori Fonyódpusztának Szigligettel. A XIX. század közepétől rendszeresen kikötött itt az első gőzhajó, a Kisfaludy, a századfordulón pedig megindult a menetrend szerinti személyszállítás. Ma a fonyódi kikötőből, a legsűrűbben az északi parti badacsonyi borvidékre járnak a hajók, a többi kikötő átszállással érhető el. A 660 személyes katamarán 1980-ban szállt vízre: Tavasszal általában húsvétkor indul el az első hajó, s egészen október közepéig közlekednek az átkelőjáratok.


Az elmúlt századokban éppen Fonyód fekvése volt védelmének egyik alapja, mert a berkek vízivilága, évszaktól függően, nehezen megközelíthetővé tette. Még XIX. század húszas éveiben is csak Lengyeltótival kötötte össze egy földút, 1861-ben adták át, a Budapestet Nagykanizsával összekötő vasútvonalat. A Kaposvár-Fonyód szárnyvonalat 1896-ban nyitották meg, ezzel a megye lakossága számára könnyen elérhetővé vált a Balatonpart.

A Budapest és Nagykanizsa között épülő, s a Balatonparton végigfutó 7-es számú közút 1926-ra készült el a településig, majd 1928-ra létrejött a kapcsolat Keszthellyel is. Az első autóbuszok a harmincas évek közepén már közlekedtek a nyári üdülőszezonban, menetrend szerinti járatokkal csak a hatvanas évektöl vesznek részt a közlekedési hálózatban.

Alsóbélatelep és Fonyód között helyi autóbuszjárat közlekedik.


Bélatelep földrajzilag Belső-Somogyhoz, azon belül is a Nagyberekhez tartozik. A tájat mintegy 24 ezer évvel ezelőtt a Balaton vize alakította. Később a területen megindult a lápképződés, a mocsarak partjain éger, fűz, kőris és nyír szaporodott el. Bélatelep jellegzetessége a Várhegy és a fonyódi Sípos-hegy, ahol a természetvédelem alatt álló Kossuth- és Sípos-erdők adnak árnyat évszázados tölgyfáikkal. A Várhegyen lévő Bartók Béla utcai sétányról csodálatos balatoni panoráma tárul a látogatók elé.


Az éghajlat jellemzője a csapadékos, hideg tél, a kemény fagy beálltával a partközeli jég téli sportokra alkalmas. Az igazi vonzerő azonban a napsütéses, meleg nyár. Májustól októberig tarthatna az üdülőszezon, de inkább a július, augusztus hónapokra zsugorodott az idegenforgalmi idény. A nyaralóházak környéke már kora tavasztól megélénkül, hétvégeken gyakran látogatnak ki tulajdonosaik. Az idegenforgalom előtérbe kerülésével a településről lassan kiszorult a mezőgazdasági termelés, ma elsősorban a külterületeken művelik meg a földet. Hagyománya van a kukorica- és a zöldségtermesztésnek, különösen a paprika-, paradicsomültetvényeknek, a múlt század közepétől pedig virágzó szőlőkultúra honosodott meg. Az állattartás minimálisra csökkent a településen belül, ami szintén az idegenforgalom erősödésével illetve a vízminőség védelmével függ össze. A közelmúltban végzett geológiai felmérések a térségben jelentős termál- és gyógyvízkészletet jeleztek.

A nyári időjárás egyik velejárója a viszonylag gyakori, de gyorsan elvonuló balatoni vihar. Ilyenkor a „keszthelyi sarok” elsötétedik, egyre erősödő szél támad, a tó vize haragos sötétzöldre vált, a hullámok hátán fehér taraj képződik, a szél és a tó zúgása egyre fokozódik. Ajánlatos gyorsan védett helyre menekülni, mert néhány perc múlva lecsap a vihar. A tó vizén akadálytalanul végigszáguldó szél sokszor jégesöt is hoz magával, és ez komoly károkat tud okozni. Ilyenkor a vízen lenni életveszélyes. Általában 20-30 perc múlva elvonul a vihar, kisüt a nap, és csak a kicsavart fák, letört ágak, leszakadt villanyvezetékek, megbontott háztetők emlékeztetnek az ítéletidőre.


A Várhegyen található a híres bélatelepi villasor, amely 1894-ben kezdett kiépülni, s a mai napig a legtöbb villa megőrizte jellegzetes vonásait, eredeti formájában. Bélatelep a jómódú, „úri középosztály” tagjainak volt a nyaralóhelye, jobbára orvosok, jogászok, földbirtokosok, politikusok, művészek, gyártulajdonosok töltötték itt szabadidejüket, többek között Ripka Ferenc Budapest főpolgármestere, Huszka Jenő zeneszerző, Törley, a pezsgőgyáros. A villasorral átellenben, a sétányon haladva legelőször Szaplonczay Manó emlékoszlopát látjuk, melyet Bélatelep alapítója előtt tisztelegve 1934-ben emeltek. Ugyancsak itt láthatjuk Bélatelep névadójának, gróf Zichy Bélának az emléktábláját, aki felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét és lehetővé tette, hogy felépítsék a legszebb balatoni villasort. Innen nyílik a Balaton, méltán legszebbnek tartott panorámája a tóra, és a túlparti hegyekre. A romantikus Szigliget, a szőlő borította Szent György-hegy, a hatalmas Badacsony, a hegyes Gulács , és a szelíd Csobánc.

A Szaplonczay sétány következő látványossága, Pál Mihály „Balatoni szél” szobra.

A Márffy téren Ripka Ferenc főpolgármester tiszteletére, a róla elnevezett kúton születésének 130. évfordulóján, 2001-ben állítottak emléktáblát. Ripka Ferenc majd' 40 éven keresztül töltötte nyarait Bélatelepen s Szaplonczay Manó halála után, 1916-tól a Bélatelepi Fürdőegyesület elnöke is volt.

A Szaplonczay sétányon a Ripka-kúttal átellenben az út másik oldalán, villája előtt láthatjuk Huszka Jenő zeneszerző emléktábláját aki szintén évtizedeken át nyaralt, s dolgozott Bélatelepen, hiszen nem egy világhírű művét ebben a villában szerezte.

A sétány azon részén, ahol kiszélesedik az út, található a 2001-ben állított Millenniumi Apostoli Kettős-kereszt, amely 18 méterrel emelkedik a magaspart fölé.

A sétányról balra letérve, az erdei úton feljuthatunk a 233 méter magas Várhegyre, s a kilátóból gyönyörködhetünk a Balaton középső és nyugati medencéjének panorámájában. Északon a tó túlpartján a Balaton-felvidék, keleten Boglár s a déli part többi települése, délen a Nagyberek, nyugaton Fenyves és a Keszthelyi öböl látványa tárul élénk. A Várhegy keleti oldalán láthatjuk a fonyódligeti halastavakat, - ahol bérhorgászásra is lehetőség van, -

a hegyoldalban pedig a fonyódi földvár sáncait, melyet hajdanán Magyar Bálint várkapitány védett a törökkel szemben.

Az erdőben az Edison utca közelében van Szaplonczay Manó sírja, akit kívánsága szerint, halála után, szeretett erdejében helyezték végső nyugalomra. A térről induló Ripka sétányon a bélatelepi vasútállomásra juthatunk. Az épületet 1928-ban emelték s az egyik legszebb, eredeti formájában megmaradt Balaton-parti vasútállomás. A vasút túloldalán, a parton, a csónakkikötő, és a bélatelepi strand, tengerparttal vetekedő homokkal. Itt található még a benzinkút, autómosó, az üzletsoron pizzeria, és a kiváló konyhájú Torony étterem.

A 7-es úton továbbhaladva Fenyves felé, találjuk Alsóbélatelepet. Itt van a kemping, az ABC áruház, a posta, éttermek, büfék, strandok, magánszállások.

Letérve a Báthory utcába, a Balaton partján, áll Bacsák Györgynek, az utolsó magyar polihisztornak a kúriája. Bélatelep nagy öregje matuzsálemi kort élt meg, élete 100 éve alatt régészkedett, és foglalkozott az eljegesedés problémájával is. A ház falán emléktábla őrzi emlékét.

A Kossuth tér és a Wekerle u sarkán lévő halvendéglőben tradícionális módon készítik a fogast, de akár tintahalat, cápát, vagy harcsát is rendelhetünk a megszokott halételek a keszeg, heck, ponty, mellett.

A Szent István téren lévő parkban, kis katolikus kápolna áll szabadtéri padsorokkal, romantikus környezetben.

Alsóbélatelep végén, Fenyvessel határos az alsóbélatelepi vasútállomás. Környékén árnyas fenyveserdőben üdülők, nyaralóépületek, csendes családias hangulatú kis strand, közért, pizzeria, és a hangulatos Western Pub szolgálja a nyaralni vágyók kényelmét.


Alsóbélatelep az 1930-as évektől kezdődően kezdett kiépülni, javarészt tanárok, tisztviselők, közalkalmazottak vásároltak itt telkeket, és építettek nyaralókat.

Balaton-Bélatelep jelenleg közigazgatás szempontjából Fonyódhoz tartozik, az állandó lakosság nagyon kevés, az ingatlanok többsége családi nyaraló.

A fonyódi fennhatóság erősen éreztette hatását Bélatelep fejlődésében. A háború után . az „úri nyaralóhely” Bélatelep polgári közönsége szálka volt a település vezetése szemében, ezért a fejlesztések inkább Fonyód más területeire koncentrálódtak. Ezek a hatások sajnos ma is érvényesülnek.

Minden rosszban van valami jó - szokás mondani. Lehet hogy pont ez lesz Bélatelep szerencséje? Lehet, hogy a jövőben érték lesz a csendes, nyugodt, amerikanizálódástól mentes családi nyaralóhely? Az idegenforgalom szempontjából egyre nagyobb szerep jut a belföldi turizmusnak, a családi nyaralásnak. Az Adriáról a magas árak és a zsúfoltság miatt kiszoruló magyar családok, a jövőben várhatóan visszatérnek a selymesen símogató vizű Balaton partjára, ahol Bélatelep tradicionális értékei egyre inkább felértékelődnek.


<< Hapci >>

 

